A második világháborúban szinte teljesen leállt ipari termelés újraindításához meg kellett szervezni a szakmunkások képzését. Országszerte ipari tanuló otthonokat hoztak létre, ahol a fiatal növendékek szakmai képzésén túl, sportköröket, és kulturális csoportokat szerveztek. A Hernád utcai ipari tanuló otthonban – Létai Dezső (1931-1987) vezetésével – már működött egy tánccsoport, amikor a Munkaerő Tartalékok Hivatala (MTH) kulturális osztálya 1949 végén az ipari tanulók részére felvételt hirdetett egy megalakítandó táncegyüttesbe.
Vadady Ágnes (1928-2003) és Aszalós Károly válogatása alapján, 16 lányt és 16 fiút vettek fel a csoportba.
Közben az MTH megvette a Dessewffy utcai kollégiumot, ahová a fiúkat szállásolták el. A lányok a Bajcsy Zsilinszky úti kollégiumban laktak.
1950. május 1.-én létrehozták a Munkaerő Tartalékok Központi ének,- zene,- és táncegyüttesét, röviden: az MT Központi Művészegyüttest.
A Művészegyüttes 1950 végén került végleges helyére a Rottenbiller utcai székházba, ami korábban a Katolikus legényegylet otthona volt.
Az átköltözés után az együttest Csillag István igazgató vezette.
A Munkaerő Tartalékok Hivatala még 1950-ben megbízta Darázs Árpád és Lantos Rezső karnagyokat egy kórus megszervezésével és beindításával, amely Munkaerő Tartalékok Központi Énekkara néven működött, elsősorban középiskolások, majd a felsőfokú oktatásban és munkahelyeken dolgozó fiatalok részvételével.
Darázs Árpád ekkor a Magyar Állami Népi Együttes karnagya is volt.
A tánckart kezdetben, a Szász József és Vilmos testvérek, valamint Breitner Tamás karmester által alapított komoly-zenészekből álló zenekar kísérte.
Szigeti Pál, a Rottenbiller utcai székházba költözést követően került az együtteshez, akinek irányításával alakult ki az intézmény végleges szervezeti felépítése.
Csámpai Ivó 1952-ben, toborzással összegyűjtött tehetséges gyerekekből megalakította a Rajkó zenekart, amelyet 1953-tól Farkas Gyula vezetett tovább, aki az Állami Népi Együttes alapító tagja volt és – a Rajkó zenekar vezetése mellett – 1960-ig ott is dolgozott, Információim szerint a Rajkó zenekart 1955 körül helyezték át a Rottenbiller utcai székházba az ott működő MT együtteshez.
1955-ben a Munkaerő Tartalékok Hivatalától, a Dolgozó Ifjúsági Szövetség, azaz a DISZ vette át az együttes irányítását és fenntartását, ettől kezdve az együttes új neve:
DISZ Központi Művészegyüttes lett.
Az együttes igazgatója Szigeti Pál, a művészeti vezető Bánki László, a politikai munkatárs Gerő Lóránt lett.
1957-ben a KISZ megalakulásával egyidejűleg, az együttes neve KISZ Petőfi Ének-, Zene és Táncegyüttes, röviden KISZ Petőfi Művészegyüttes lett. Besorolása központi költségvetési szerv, fenntartója a KISZ Központi Bizottsága, amelynek fennhatósága az MSZMP volt.
1957-ben a KISZ megalakulásával egyidejűleg alakult meg Tóth Béla vezetésével – Berecz János és egyetemi társai szervezésében – a KISZ Egyetemi Énekkar, elsősorban egyetemistákból, akik a diploma megszerzése után is tagjai maradtak a kórusnak.
A következő években sorra alakulnak meg a különböző művészeti csoportok (Szimfonikus zenekar – Simon Albert, Harmonika zenekar – Dán Antal, Irodalmi csoport – Bicskei Gábor stb.), így 1970-re már 12 művészeti csoportban, mintegy 500 fiatal részesül művészeti képzésben.
Az évi 700 hazai fellépés mellett, az együttes szívesen látott vendég volt a világ minden táján.
Műsorai felölelik a magyar néptánc, a tematikus tánc, a zene, és az ének, különböző területeit. A szimfonikus zenekar, a kamarazenekar, a kórusok és a szólisták Magyarországon és külföldön egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a klasszikus zene terén.
A bemutatásra került művek jelentős részét kimondottan az együttes számára alkották a legkiválóbb magyar zeneszerzők és koreográfusok.
Az Együttes fennállásának 25. évfordulója alkalmából, 1975-ben, kiérdemelte az akkori legmagasabb állami kitüntetést, a Munka Vörös Zászló Érdemrendet. (Ezt a kitüntetést elsőnek a Magyar Állami Operaház, majd a Magyar Állami Népi Együttes kapta meg.)
A művészeti csoportok számának növekedésével, az 1970-es évek végére az előadások száma megközelítette az 1100-at.
A rendszerváltást követően – a fenntartó KISZ feloszlása után – a kisebb csoportok megszűntek, a szerencsésebbek új támogatót találva, kiváltak az együttesből.
A nemzetközileg is jelentős értéket képviselő tánckar és a Rajkó zenekar, Talentum Kulturális Fórum néven, alapítványi formában működik tovább.
A finanszírozási gondok kezelésére létrehozzák a Talentum Művészeti Iskolát, néptánc, versenytánc, színpadi tánc és zenetagozattal.
Az állami támogatás tudatos elsorvasztásának következtében 2002-ben, az együttes kénytelen volt felszámolni a fennállása alatt legnagyobb sikereket elért csoportját a „Nagy Tánckart”.
A Tánckar utolsó előadása 2002. november 23.-án volt a Bábszínházban.
A még profitot teremteni képes Rajkózenekar tulajdonlásáért megindult a harc. Az anyagi függőségbe kényszerített zenekart szétzilálják, megosztják. A világszerte fogalommá vált Rajkó név használata körül vita és per alakul ki, így e sorok leírása idején, az évtizedeken át együtt muzsikáló zenészek, egymástól kettészakítva, két érdekcsoportnak húzzák a nótát.
Az együttes sikereit számtalan nemzetközi versenyen elért díj, elismerés, kitüntetés, hazai és külföldi rádió, televízió, film és hanglemezfelvétel dokumentálja.
A zenei élet élvonalába tartozó, valamint a színház- és filmművészet számtalan kiemelkedő személyisége került ki az együttes soraiból.
Fennállása alatt az együttes mindig hű volt a kezdetek idején megfogalmazott gondolathoz, hogy
”… ápolja, fejlessze és terjessze a magyar nép művészetét nemcsak hazai, hanem külföldi szereplései alkalmával is.”
Jó napot kívánok! Úgy hallottam, hogy volt színész csoport is a KISZ-ben, de róluk egy szó sem esett. Valaki tud erről valamit? Köszőnettel, Wapokuruua Zsuzsa
Kedves Zsuzsanna!
Irodalmi színpad néven volt egy csport, amit megtalálsz az “Egyéb műfajok” menűpont alatt.
Sajnos csak ennyi információt tudtunk róluk felkutatni.
Üdvözlettel Varga Gusztáv
Sajnálattal vettem észre, hogy a Harmónika Zenekarból több tag neve is hiányzik, többek között az apámé (Nikovits Attila), akit ma jó pár fényképeken is láttam az interneten a barátja Zentai Géza mellett, valamint Rácz Zoltán is, aki később disszidált és az Amerika Hangja műsorvezetője lett és mellesleg akit a csapatból az Apám talán az egyik legjobbnak tartott…
Édesapám, és Édesanyám, Budás István, és Budás Istvánné az 50-es évek közepén szólótáncosok voltak. Eljegyzésüket egy Franciaországi turnén ünnepelték 1956 őszén. Sikerült megszereznem a felvételt az egész turnéról, és a köszöntőről, amit akkoriban a mozikban vetítettek a filmek előtt. Idén lesznek 64 éves házasok, 86, és 83 évesek. Az alkatuk semmit nem változott, vékonyak, és fittek. Remélem még nagyon sokáig ölelhetem drága szüleimet! Én magam a Központi Kórus tagja voltam 1977-79-ben.
Kedves Erika!
Örülök, hogy rátaláltál honlapunkra, és köszönöm ezt az igen kedves kis bejegyzést.
Üdvözlettel
Varga Gusztáv
admin
A gyerek kórus alapító karnagya voltam,Később a Hungaroton zenei rendezője.
Aczél György üldözése miatt 1973ban Svédországba mentem, akkor u.n.diszidáltam
Ma 92ik évemben emlékezek pályám első szép éveire.
Sziasztok, Édesapám Jelinek Lajos 12 évig volt a KISZ központi Művészegyüttes szólótáncosa a 60’-as években. Sajnos már 20 éve nincs köztünk. Én is, és a lányom is táncolunk. Összesen 2 fotóm van apukám táncos létéről. Ha vkinek van ebből az időből bármilyen fotóanyaga, nagyon megköszönném.
Szép napot, Jelinek Zs
Szabó Pál vagyok ! 1970- ben Mórról érkezve a Perczel Mór Ipari Szakmunkásképzõbõl az Iskola ajánlására, közremûködésével, saját akaratomból felmenve Budapestre és felvételizni zenei , – Népdal- Magyarnóta – , és Színjátszó kategórában felvételiztem ! Felvételt nyertem ! Mivel fizetõs volt a bekerülés, szüleim szegény sorban éltek, nem tudták finanszírozmi, így visszaléptem, a megszerzett pontjaimat egy lánynak adtam át akit felvettek! Soha többet nem láttam õt ! Rá 4 év múlva jelentkeztem a Zeneakadémi Ének- Magántanszak Székesfehérvàri Zeneiskola tabszakára ahol Valterné Szõke Gabrika néni volt azénektanárom, Borlói Rudolf az Igazgató- tanárom. 3 év alatt 5 évet végeztem el! 25 évig mint Magyarnótaénekes jártam az orszàgot – világot! Köszönöm a Kisz Központi Mûvészegyüttes akkori mûvészeti vezetõinek, hogy elindítottak a mûvészi pályán ! Hálával gondolok a múltra amit kitudtam használni !
Sziasztok! Szabó Mária vagyok, a Központi kórusban énekeltem. Nagyon szeretném megszerezni az Együttes 50. évfordulójának Vígszínház-beli előadásának a műsorát, kép- és hanganyagját. Ott voltam, sajnos a mi maszek felvételünk valahogy elveszett. Ott voltunk a színpadon a fiammal, Fodor Balázzsal, a volt férjemmel, Fodor Károllyal (Cuki ) és én a kórussal egyszerre. Óriási élmény volt, jó lenne néha újra átélni. Ha tudjátok, hogy valahogy megszerezhetném, kérlek, írjátok meg, mit tehetek!
A harmonika zenekar tagja voltam 1959-60 körül. Úgy emlékszem Rácz nevű fiú később ismert művész lett.
Egyszer felléptünk a Vígszinházban, a TV közvetítette.
Örülnék, ha valahol lenne másolat…13-14 éves lehettem.
A jó szándék előrebocsátásával szeretnék két pontosítást közölni ,
– A kórus megalakítása Lantos Rezső és felesége Lantos Editten kívül
Darázs Árpád nevéhez is fűződik.
-A mindenki által szerett és nagyratartott Farkas Gyula az Állami Népiegyüttesből került a Rajkózenekar élére, de meg kell említeni a korábbi vezetőt, Csámpai Ivót, aki összegyüjtötte a sok tehetséges gyereket és zenekart alakított belőlük.