Vallomás
„Sem utódja, sem boldog őse,
se rokona, se ismerőse nem vagyok senkinek…”
Azóta már utódja, s boldog őse is vagyok,
Sőt rokona is, ismerőse – nektek, s másoknak is!
Hanyas vagy?! Én harmincegyes! – néhány éve vidáman mondtam,
de ma is fél szavakból megértjük egymást.
Hogy is indult?
Volt egy pécsi ház, a szőlő, drága Édesapám, s egy gyönyörű nő: Édesanyám.
– „Miként az idő, úgy röpültünk” –
A Tettye, a Séta-tér, iskolák, rongylabdák, gombfoci, Rózsa-kert, és a Mecsek.
Zsongás illatú tavaszok, sáros telek, – háború -.
A frontról kettesben vártuk Apámat, szeretetben, hűségben egy csodálatos asszonnyal, aki szigorú, de mindig vidám lélek volt, s a boldog visszatérés után nem sokkal Ő hagyott el minket örökre! Nagyon szerettem volna, ha tovább elkísér.
Apám vidám ember volt, örök tréfamester, szeretett ugratni, jó kedvre deríteni, de szigora, s fegyelmezettsége tiszteletre tanított. Adott magára, de rám is büszke volt.
Nem szűnt érdeklődni: hogy megy sorom a „trógerok” között.
A Nagy Lajos gimnázium, Bártfay tánciskola röpített a főváros felé.
Házasság, gyerek, albérletek,
S 56-ban lakást foglaltunk,
mint „márciusi ifjak”,
stílusosan a Pilvax felett!
Orosz turné:
jött a szajré:
Rakéta porszívó, csavaros a mosógép?
Garzonodból Bélám, kérdik: IZS motoron hová mégy?
Pénzzé tettük, s felejtettük a Színi iskolát
Szálin pajtás temetésén őrségállás sztoriját
Simon Zsuzsa osztályfőnök, Soós Panni és Somogyi
Osztálytársak merre vagytok? Ki itthon, ki odaki.
Aszalóssal, Vadadyval indultak a kurzusok
Szárnypróbáló tehetséges koreograFÁTUSZOK.
A világ nem jött elébem, hát én indultam felé
Belészerettem piszkosul, s a turné meg belém
A Grande Boulevard, vagy itt az Oktogon
Szívemben Párizs lett az otthonom
Montparnasse és Place Pigalle
A Moulin Rouge ugye áll?
Folies Berger és benne Gyarmati
Csodák, revük, és táncok álmai
Jacklin Dulack, Jack Brell, a többiek
Régi álom, – el sose tünjetek!
Itthon is a Varieté, a Cirkusz, színházi fény,
Egy új szerelem, házasság, új otthon, s szép remény!
Equs a Pestiben, „Operett” a Vígben nagy revűk,
Ha Szigeti látná és sírna: Törődj többet velünk!
De Darvas, Bárdy, Tordy, a többi híres nagy nevek
Számomra egy életre, örökre, csodás partnerek!
Kellett a pénz, hisz épült a ház, kőműves szakikra
Ajtókra, ablakra, mészre, cementre, és zsalukra!
De a csapathoz gyermekeim, mindig hű maradtam!
Mit nekem színi főiskola, ha új csoportot avattam
Tiétek a hitem, VIT-em, s turné Amerika
Elmentem én, (nem repülőn) ha kellett még: Tahiba.
Julik, Jóskák, Ticskák, Évák, régi és új gyerekek
Köszönöm, hogy ma is boldogan veletek lehetek.
Az Erkel-díj, s Mephisto Oszkárja e házból nőtt,
Tudom, sok emlék férne még e lapra a vég előtt,
De, hogy miért is volt mindez, kérditek? Sejtenétek:
Adyt citálom újra: -„Szeretném, ha szeretnének,
Hogy lennék valakié”-
S tán lettem valakiké!
Ja és még valami: aki e sorokat összerendezgette:
Ő se mai egy fiú: Szirmai Béla az ifjú
Vélemény, hozzászólás?